Titkok, amelyre ideje hogy fény derüljön

Az életet azok hibázzák el leggyakrabban, akik indulóban félreismerték természetüket, és félresiklottak egy nem nekik való ösvényre, és azok, akik jó irányba indultak, de nem tudtak vagy nem mertek kitartani mellette, amíg csak lehet. (Martin du Gard) Sok várakozás félelemmel tölt el, mert nem tudjuk, mit hoz majd az a pillanat, amit várunk. Sőt, sokszor úgy “várjuk” ezeket a nehezebb pillanatokat, hogy talán nem is jön el. Talán megoldódnak a dolgok, és ismét felszabadulhatunk, mert elkerültünk valami nehezet az életünkben. És nagyon sok dolog, esemény ér váratlanul bennünket, örömet vagy bánatot hozva. Nem várt dolgok tölthetnek el örömmel, de szomorúsággal is. Krisztust várni azonban meghatározó várakozás az ember életében. Van, hogy lelkesen és örömmel várom, van, hogy rettegek, jaj nehogy most jöjjön el, mert most nem vagyok készen! Azt azonban egyikünk sem tudja, hogy hozzá mikor jön el. Éppen ezért vigyázzunk, nehogy készületlenül találjon, haraggal a szívünkben a másik iránt, rendezetlen kapcsolatokkal emberekkel és az Istennel. Ne menjen le egy nap sem úgy az életünkben, hogy nem rendeztük kapcsolatainkat, életünket felebarátunkkal és az Istennel. Urunk! Add, hogy minden napunkat veled kezdhessük és veled fejezhessük be, hogy amikor meglátogatod életünket, készen találj bennünket. Ámen.

Az Úr Jézus hálát adott a kicsinyekért, a tanítványokért, azért, hogy Isten elrejtette a bölcsek és értelmesek elől az elhívást, és a tanítványoknak kijelentette. Az isteni kiválasztás hálaadásra kötelez. Ha az Úr hálát adott a kicsinyekért, mennyivel inkább hálát kell adniuk nekik! Ha a kicsinyek közül is lettünk elválasztva, Isten magának választott el. Az övéi vagyunk, ő rendelkezik velünk. Krisztus a bölcsesség, a kereszt tudománya, az evangélium, ugyanő az igazságunk is, a saját igazságát tulajdonítja nekünk, az ő szentsége árad ránk naponként, ő a váltságunk: megváltásunk most az örök kárhozattól, és a teljes váltság napján, megjelenésekor.

Igazi engedelmesség (Máté 21,28–32) Emberi életünk visszásságának komoly üzenetét találjuk az igében. Már gyermekkorban látható, hogy örököltük ezt a visszásságot. Sok szülő az elvárás fordítottját mondja a visszás gyereknek, úgy remélve, hogy megteszi, amit elvár. „Eredj, fiam, munkálkodjál ma a szőlőmben!” Az első szabadulni akart a további részletektől, de a munkától is, vagyis az engedelmességtől. Nem ellenkezett, de nem is ment. A második pedig meggondolta magát, és elment. Ez a meggondolás jelenti a megtérést, az igazság útját és a hitet, amit az írástudók megvetettek. Az igazság útja ma is a meggondolás, a megtérés és a hit. Ezen indultak el a bűnös emberek az Úr Jézus idejében. Akik vállalják ezt az utat, valóban ők lesznek a fiak. „Eredj, fiam”, valóban az Úr szőlőjében való munka a fiúság egyik jele. Akik folyton mentegetőznek, és nem vállalnak szolgálatot, még nem fiak. A megtérés után az engedelmesség jele a szolgálat vállalása. A mai napot adta az Úr az ő szőlőjében való munkára. Munkálkodj „ma” – ma van a munkanap, nem holnap. És nem szabad elfelednünk azt sem, hogy a szőlő az Úré. Az ő gyönyörű szőlőskertje az ő népe. Igazi engedelmességből végzem a munkát, amit rám bíz, és igazi hálából Atyám iránt?

Az ige így mondja ” áldozattal” , igen mindenért kell fizetni, vagy előbb vagy utóbb. Az eljövendő, üdvösségünkért is. Ha előbb fizetünk az áldozat, ha utóbb az büntetés. Isten oltárára mindig oda kellett tenni az áldozatot, amit most is meg kell tenni. Isten gyermekei elsősorban az idejükkel áldoznak, hisz a szolgálatok, a hűséges Istentiszteletre járás, az evangelizálás, mind-mind idővel jár. A szolgálatok sokrétűek, mert van aki imádkozik, van aki munkával szolgál. Teljesen mindegy, mindenhez a saját idejét kell adnia, amit Isten lát és megfizet érte. Aztán szolgálunk a pénztárcánkkal is, hogy Isten országa növekedni tudjon, hogy segítséget tudjunk adni a rászorulóknak. Mindenért kárpótol az Úr. De mit is beszélek? Nem kárpótol, mert örömmel tesszük, hanem megajándékoz minket az ő szeretetével, áldásaival, gondviselésével. Mi pedig imádattal és hálával dicsérjük a mi Atyánkat és a megváltónkat. Akik pedig utóbb fizetnek sajnos nagy árat kell fizetniük. mert egy örök élet vár rájuk a pokol bugyraiban, örök élet! Ebben a világban mindennek ára van. Még a hívőknek is vannak nyomorúságai, de az ige biztatóan mondja, “hívj segítségül engem”, és megmenekülünk, legyen az betegség, anyagi kár, vagy bármi más, utána pedig hálaadással áldozunk. Mindenért hálát adva éljünk, még akkor is amikor panaszkodni volna kedvünk.

Akik Isten hívó szavának engedelmeskedve, megtérnek, az emberek szemében, különös megmagyarázhatatlan figuráknak számítanak. De a legjobb esetben is csak így emlegetik őket,” valami nincs velük rendben”. Pedig a meghívás az egy kiváltság, hozzá tartozni ahhoz aki a legnagyobb a világon. Az ember képtelen arra, hogy hibátlan legyen, képtelen arra, hogy Istennel kapcsolatba kerüljön, mert a bűn az ami elválasztja Istentől. A meghívás egy kegyelem, egy ajándék amit csak hálával , engedelmességgel köszönhetünk meg. Úgy tudnám elmagyarázni, mintha a régi időkben amikor még királyok uralkodtak, és egy király megkér egy egyszerű szegény embert kövesse őt , és szolgáljon neki. Bizonyos vagyok benne, hogy abban az időben az ilyen meghívásnak senki nem állt ellen, hanem nagy szerencsének, megtiszteltetésnek vette mindenki, és örömmel engedelmeskedett.

A cselekvő szeretet jelenvalósága több, mint a múlt szép emlékei… A jó lelkű emberek szeretik a tisztaságot, a zenét, a szépet, mindazt, ami tükrözi az Isten jóságát. Nemcsak jó dolog, de igazi kiváltság is minden egyes nap – akár borús, akár napfényes reggelre ébredünk, akár telve van szívünk örömmel vagy éppen kísérti aggodalom -, hogy rácsodálkozhatunk az Életre, melynek Isten kegyelméből részesei lehetünk. Az élet “szentsége” mindig az Istent tükrözi vissza, Aki maga a Tisztaság, “s nincs benne benne fény és árnyék váltakozása” sem. Aki tisztul/szentül a JóIsten által, annak jelleme krisztusivá formálódik, s lelke odaátra, az üdvösségre készül fel…

A Krisztusban való hit gyógyít. Nagyon sok olyan esetet hallunk nap, mint nap, hogy valakit a hite tartott meg, a Jézusban való reménysége mentette meg egy betegségből vagy akár a haláltól. A hitnek, a Jézus Krisztusba vetett hitnek három nagyon fontos tulajdonsága van, amit az igénk fel is sorol. Az első az, hogy megtart. A legnehezebb órákban, a legembertelenebb körülmények között is a hitünk az egyetlen kapaszkodónk, reménységünk. A hitünk által Jézus nem enged lejjebb csúsznunk, nem engedi, hogy olyan mélységekbe zuhanjunk, melyeket már nem élnénk túl. A második az, hogy békességet ad. A hívő ember megnyugszik, Jézusban megpihen, az élete mások számára is nyugalmat fog árasztani. A békesség, melyet a mi Urunk ad, az nem anyagi jólét. Nem akkor lesz békém, ha két autóm van, akkor lesz békességem, ha Istennel mindennapi kapcsolatban vagyok. A béke azt jelenti, hogy az életemet teljesen rábízom az én Uramra. A harmadik pedig az, hogy egészségessé tesz. A hívő ember élete is lehet szétszórt, részleges, hiányos, de Jézusban egésszé válik mindaz, ami részleges, törött vagy darabos. A mi életünkből nem elvenni akar Urunk, hanem inkább hozzáadni. Kipótolni azt az űrt, melyek bűneink miatt keletkeztek. Az igénkben a vérfolyásos asszony utolsó reménysége Jézus maradt. A társadalom a betegsége miatt kivetette, megutálta, már sok orvosnál járhatott, de senki sem tudta őt egészségessé tenni. Ma is ott van mellettünk a mi Urunk, s gyógyulást akar adni nekünk. Hiszed-e? Uram! Köszönöm, hogy szétdarabolt életemet megeleveníted, új életet tudsz formálni a megrepedt  lelkemből. Dicsőség legyen neked mindenkor. Ámen.

Aki szeretné megtudni, hogy ő ki van-e választva Istentől, hamarosan rájön, hogy valóban ő az Isten választottja! A Róma 8,30 szerint csodálatos Isten által felállított sorrend található az elválasztásban: eleve elrendelés, elhívás, megigazítás és megdicsőítés. Isten ezt előre látja. Sámuel felkente Dávidot az isteni kiválasztás révén, noha ő volt a legkisebb a testvérei között. Örvendhetett a bűnbocsánat örömével, örvendhetett könyörgései meghallgatásának, teljesíthette fogadásait az Úrnak, és hódolhatott neki. Kiválasztotta őt Isten az üdvösségre, de kiválasztotta a királyságra is. Nemcsak üdvösség, örök élet, de szolgálat is. Ami esetünkben is bizonyosaknak kell lennünk a kiválasztásunkban. A boldogság ezen kiválasztástudat velejárója. Bizonyos, hogy szolgálatokra is kiválasztott bennünket az Úr. Neki igen fontos, akár kicsiny, akár nagy szolgálat legyen. A boldogságot fokozza ebben a kiválasztásban az Úr közelsége. Az Úr közelségében betelhetünk az Úr házának javaival. A dicséretek, az áldozatok, az imádságok, az Isten beszéde, Isten jelenléte mind-mind az ő házának javai.

Az a keresztség, amit nem előz meg igazi bűnbánat, megtérés és hit, nem fentről való, hanem emberektől, és igeellenes; de az is, amikor gyermekek részesülnek keresztségben, akik nem saját döntésükből keresztelkednek meg, hanem a szokás kedvéért, és úgy próbálják behozni őket az egyházba. De van olyan keresztség, amely fentről való: azoké, akik elfogadják Jézus Krisztus autoritását a keresztség parancsával kapcsolatosan. A kérdezők, amikor lelepleződtek, megszégyenültek és nem tudták folytatni a párbeszédet. A Megváltó ezt nem így akarta. Ha megértették volna János szolgálatát, megérthették volna a Messiás szolgálatát is. Ez csodálatos fokozat az isteni kinyilatkoztatások megértésében. Uram, tégy nyitottá engem csodálatos kinyilatkoztatásaid megértésében, hogy fokozatosan mind többet és többet érthessek meg hatalmadból, autoritásodból! Segíts, hogy ezen autoritásnak teljesen alárendeljem magam!