A tökéletesség fokai
szept
09
1.Nem követni el bűnt, semmiért a világon, még tudatosan bocsánatosat sem, sem pedig jelentékeny tökéletlenséget.
2.Igyekezni mindig Istennek akár valódi, akár elképzelt, akár egyesítő jelenlétében maradni.
3.Nem tenni jelentékenyebb cselekedetet és nem mondani jelentékenyebb szót, amelyet nem tenne Krisztus, ha az én helyzetemben, koromban és egészségi állapotomban volna.
4.Igyekezzék mindenben Isten nagyobb tiszteletét és dicsőségét előmozdítani.
5.Semmiféle elfoglaltsága miatt se hagyja el a belső imát, mert az a léleknek támasza.
6.Elfoglaltságai miatt ne mulassza el a lelkiismereti vizsgálatot s minden hiba fejében végezzen valami penitenciát.
7.Érezzen mély bánatot minden elvesztegetett idő vagy olyan miatt, melyet elmúlni engedett anélkül, hogy szerette volna benne Istent.
8.Mind a nagy, nind a kicsiny dolgokban tekintse egyedüli célnak Istent, mert különben nem fog növekedni erények és érdemek tekintetében.
9.Sohase mulassza el az imát, s ha lelki szárazságot érezne vagy nehézségei volnának, tartson ki benne csak azért is. Az Úristen ugyanis sokszor azt akarja látni, hogy mennyit ér a maga lelke; már pedig azt nem lehet megállapítani akkor, amikor minden könnyen megy és a lélek örömökben úszik.
10.Égnek-földnek mindig a legalja (t.i. legyen az, amire magunkat érdemesnek tartjuk); keressük a legalacsonyabb hivatalt és a legutolsó helyet.
11.Soha ne avatkozzék olyanba, amit önnek nem parancsoltak s ne ragaszkodjék véleményéhez, még ha tényleg önnek volna is igaza. Abban pedig, amit parancsolnak, ha -amint mondani szokás- a lábat bíznák önre, akkor ne nyúljon a kézhez. Sokan esnek ugyanis ezen a téren tévedésbe, amennyiben kötelességüknek tartják valamit megtenni, amiről pedig, ha jól megfontolnák, be kellen látniok, hogy egyáltalában nem kötelességük.
12.Mások dolgait, legyen azok akár jók, akár rosszak, sohase tartsuk nyilván, mert eltekintve attól a a veszedelemtől, hogy bűnt követhet el, az ilyesmi szórakozást okoz és csökkenti a lelkiséget.
13.Igyekezzék gyónásait mindig saját nyomorúságának alapos megfontolásával, őszintén és világosan végezni.
14.Bármekkora nehézségekkel és kellemtelenségekkel járjanak is hivatala és kötelmei, ne csüggedjen el az ilyen nehéz időben, mert nem lesz mindig úgy. Isten, aki próbára teszi a lelket és “nehézségeket okoz a törvényben”, nem sokkal utóbb éreztetni fogja a jót és a nyereséget.
15.Tartsa mindig észben, hogy mindaz, ami önnel történik, legyen az akár előny, akár hátrány, Istentől jön, hogy így sem az előbbi ne menjen a fejébe, sem az utóbbi el ne csüggessze.
16.Emlékezzék meg mindig arról, hogy ön nem másért jött ide, mint azért, hogy szentté legyen. Ne engedje tehát, hogy lelkén bármi is uralkodjék, ami nem vezet szentségre.
17.Igyekezzék mindig inkább másoknak örömet okozni, mint önmagának, így aztán felebarátjával szemben sohasem fog érezni sem irigységet, sem tulajdonjogot. Ezt olyan dolgokra kell érteni, amelyek a tökéletességre irányulnak; mert Isten nagyon haragszik azokra, akik nem becsülik többre az Őneki tetszőket azoknál, amelyek az emberek kedvére vannak.
